A Balatoni Bringakör új vonalvezetése ls felújítása - ha egyszer megvalósul - a ma ismert tervek szerint a mostaninál 1,9 km-rel rövidebb lesz és 46,6 km-nyi szakaszon új nyomvonalra kerül! (saját számítás) Az idén kerülnek véglegesítésre a megvalósítási tervek. Reméljük meg lesz hozzá a pénz is és a kiemelten rosszállapotú utakat előre veszik a felújításban... Térdre! Imára!

Ez a megállapítás az egyeztetéseket követően keletkezett.

MEGHÍVÓ

A Balatoni Kerékpáros Turisztikai Egylet

ezúton tisztelettel meghív Téged a

BALATONI BRINGAKÖR FEJLESZTÉSI PROJEKT KERÉKPÁROS ÚTVONAL

TERVISMERTETŐ  és  EGYEZTETŐ   RENDEZVÉNYRE!

A Kormány kiemelt állami fejlesztésnek tekinti a Balatoni kerékpáros körút (Bringakörút) komplex minőségi fejlesztését. A fejlesztés előkészítését a Közlekedési Koordinációs Központ végzi a KÖZOP-5.5.0-09-11-2012-0004 projekt keretében.

Az elmúlt időszak egyeztetéseinek eredményeként elkészült a Balatoni Bringakörút fejlesztésének tervezői dokumentációja, melynek bemutatására, egyeztetésére a Balatont övező megyei bontásban az alábbi workshopok keretében kerül sor:

Veszprém megye - 2014. március 25., kedd, 9.00 óra

Balatonfüred, Polgármesteri Hivatal „B” épület – Balatonfüred, Szent István tér 1.

Somogy megye - 2014. március 25., kedd, 14.00 óra

Siófok, Polgármesteri Hivatal II. em. Balaton Terem- Siófok, Fő tér 1.

Zala megye - 2014. március 28., péntek, 10.00 óra

Keszthely, Balatoni Múzeum - Keszthely, Múzeum u 2.

A tervezéssel kapcsolatos dokumentáció letölthető az alábbi weboldalról:

http://www.balatonregion.hu/kerekparos_program

Szíves megjelenésedre feltétlenül számítunk!

Huszár Róbert elnök

A BKTE a következő szempontokat javasolja:

A Balatoni Bringakörútnál is Érvényesítendő útvonaltervezési elvek (Salamin Géza)

1. A településen kívüli, térségi kerékpározás alapvetően rekreációs (a helyváltoztatás miatt általában turizmus jellegű) tevékenység, és elsődlegesen nem közlekedési forma. Fejlesztését ennek megfelelően keresletorientált turisztikai szemlélettel kell tervezni. A kínálat alakítása során az alapvetőcél, hogy minél több élményt nyújtunk a kerékpárosoknak.

2. A hatékony tervezés a kerékpárosok igényeire szabott. Az igények egy része általános igény (utak, szolgáltatások, stb.) más része viszont célcsoportonként változik.

3. A kerékpáros utak vonalvezetésének alaplogikája:

- Elsődlegesen: az élmények koncepciózus (célcsoportra szabott) felfűzése (elsődlegesen táji értékek, kellemes változatos környezet, másodlagosan pontszerűlátnivalók);

- Másodlagosan: a hálózatszerűség biztosítása (különbözőkistájak útjai összeérjenek, nagytérségi szinten egységes és racionális rendszert alkossanak) lehetőleg a heves forgalomtól megkímélt csöndes helyszínek mentén;

- Harmadlagosan: a helyi szereplők elképzeléseinek, s főképp konkrét

kezdeményezéseinek megvalósítása.

- Negyedlegesen: a már létezőkerékpárút szakaszok összekapcsolása, felfűzése

4. Nem lehet útvonal-vezetési cél:

- két pont legrövidebb úton való összekötése - törekvés a rövid utak kialakítására (A távolsági kerékpározás nem alternatívája a motorizált közlekedésnek)

- nagy közlekedési tengelyek követése vagy nagyobb folyók távoli (vagyis nem vízparti) követése.

5. A kerékpárosok számára nem elegendőa pontszerűen elhelyezkedővonzerők jelenléte, folyamatosan élményt nyújtó környezetre van szükségük,

6. A „mindenkit szívesen várunk” stratégia - versenyképtelen és az erőforrások

elpocsékolásához vezet. Az utakkal összekapcsolt vonzerőket és szolgáltatásokat is a kiválasztott arculat és célcsoport(ok) szerint kell összeválogatni.

7. A nyomvonalnak kijelölésekor követni szükséges az alábbiakat:

Kerülendő:

- Forgalom közelsége

- Monoton, változatlan egyenes szakasz

- Beépített területek (főleg ipari-gazdasági területek)

- Árnyék nélküli területek, nagytáblás szántók

- Stb.

Követendő:

- Parkok - erdők

- Fasor, patak, szőlők, kertek alja

- Régi épületek, út-menti szobor, kereszt, templomok, stb.

- Vízpartok

- változatos területhasználat

- Igénybe vehetőszolgáltatók, vendéglátók

- Erdészeti, gazdasági utak, „kacskaringók”

- Kilátás, dombok, hegyek

8. Komplex tervezésre van szükség, mely a turisztikai termék minden elemére vonatkozik (vonzerők, szolgáltatások, infrastruktúra, információ, imázs, promóció, stb.).

9. A bevonás és társadalmasítás keretében nem elegendőaz adott térség szereplői igényeinek felmérésére, szándékainak a tervben történőintegrálására, hanem a tervezésnek ki kell terjednie a leendőkedvezményezettek, az egyes szakaszok megvalósítóinak, ill. leendő gazdáinak aktivizálására is.

10.A terméktervezési fázisban megvalósuló regionális gerinchálózat tervezése során is a nyomvonalvezetés az adott kisrégió marketingstratégiában definiált egyéni arculatához, tematikájához kell, hogy illeszkedjen a különbözővonzerők, tájelemek és szolgáltatások felfűzésével.

11. A létezőkerékpározásra hasznosítható út és egyéb infrastruktúra elemek összefűzése a fejlesztések költséghatékonyságát ugrásszerűen megnöveli. Ahol a forgalom és a környezet adottságai alapján kerékpározásra alkalmas közutak találhatóak ott ezek kerékpározásra történőkijelölése kell, hogy legyen az elsődleges lépés, s az új kerékpárútépítéseknek ezek hiányait kell pótolni

12.A balatoni kisrégiók kerékpáros turisztikai útvonalvezetésének topológiai elvei:

- A kisrégiók tartalmazzanak köröket (kiinduló pontra visszatérőútvonalakat). E körök záródhatnak a bringakörúton is.

- A kisrégiók útvonalai kapcsolódjanak össze a parttól távolabb is (ne csak a parton lehessen körbe kerékpározni a Balaton Régiót)

13. A projektek megvalósítása során be kell tartani

- Fizikai infrastruktúra szabványok (hardver elemek)

- Szolgáltatási és marketing szabványok (szoftver elemek)

- Az értékelés, elemzés és monitoring szabványok